Konferencia a környezeti nevelő, mint szakma lehetőségeiről
Ugyan késett a vonat 1 órát, mégis odaértünk kezdésre, hogy megnézhessük, milyen csodát lehet létrehozni egy családi házból és az azt körülvevő kertből. Projektzáró konferencián jártunk.
Három országból érkezett résztvevőknek mutattuk be „Környezeti nevelési szakember szakképesítésre felkészítő tanfolyam és minősítési rendszer kialakítása” c. projektünk eredményeit, vagyis a környezeti nevelő minősítési kritérium rendszerét és az ennek alapján kidolgozott képzési anyagot.
A konferenciára október 22-23-án, Brno-ban került sor, hiszen a morva város könnyen megközelíthető mind a magyarok, mind a szlovákok számára, a csehek pedig házon belül utaztak.
A magyar résztvevőket úgy választottuk ki, hogy lehetőség szerint teljesen lefedjük a környezeti neveléssel foglalkozó szektorokat. Így képviseltették magukat civil szervezetek, nemzeti parkok, állatkertek, múzeumok, egyetemek (pedagógus képzés és kutatás oldalról is), valamint a minisztérium oktatással foglalkozó részlege is.
Első nap két szakmai kirándulás közül lehetett választani. A magyar résztvevők egymástól függetlenül a Rozmarýnek Oktatóközpontra voltak kíváncsiak. Itt megtudtuk, hogy a Lipka (Csehország legrégebbi és legnagyobb, környezeti neveléssel foglalkozó szervezete) üzemelteti ezt a természetbarát technológiákkal felújított, alacsony energiafelhasználású épületet, amit permakultúrás kert vesz körül. A szervezetet a Dél-Morvaországi Regionális Tanács alapította, és a költségvetésük felét ők állják mind a mai napig.
A Nadace Partnerstvi fenntartásában üzemelő épületében kialakított konferencia teremben gyűltünk össze másnap reggel. Aki elég frissnek érezte magát, azt rövid, vezetett sétára várták az épület melletti Nyitott Kert egyik részén, ahol a kinti, oktatásra használt eszközökkel ismerkedtek meg.
A konferencián bemutattuk a projektet, majd mindhárom nemzet rövid előadást tartott a hazai környezeti nevelés helyzetéről (története, törvényi háttér, kik foglalkoznak környezeti neveléssel, támogatás, nemzeti sajátosságok).
Ezt követte a panelbeszélgetés, amelyen mindhárom nemzetből két-két fő foglalt helyet a pulpituson, és olyan kérdéseket vitattak meg, mint van-e környezeti nevelő képzés az országukban, ha igen ezt ki végzi, központilag zajlik-e vagy szervezetenként kell megoldani stb.
Délután world café módszer segítségével dolgoztunk fel néhány kérdést. Öt asztal között választhattak a résztvevők, három fordulóban zajlott a vélemények begyűjtése.
Ugyan rövid idő állt rendelkezésre, mégis sikeresnek értékelhetjük a konferenciát a résztvevők pozitív visszajelzései alapján.
Környezeti nevelés cseh módra
Ahogy azt már tavaly áprilisi cikkünkbe is említettük, a cseheknél erős minisztériumi támogatást élvez a környezeti nevelés, így egyre több környezeti nevelőre van szükség.
A mostani projekt során tartott képzés résztvevői közül 16-an már rendelkeznek a szükséges oklevéllel ahhoz, hogy környezeti nevelőként tudjanak elhelyezkedni. Szükség is van rájuk, hiszen a cseh iskolások rendszeresen látogatják az ottani oktatóközpontokat akár több napos erdei iskolai program, akár egy-egy napos programok vagy szakkörszerű délutáni foglalkozások keretében. Ezért ugyan fizetniük kell, de – köszönhetően az oktatási minisztériumi támogatásoknak – néha ingyenesen is igénybe vehetik azokat.
Mint megtudtuk, az ottani környezetvédelmi minisztérium pedig az oktatóközpontok munkáját segíti azzal, hogy támogatást ad az infrastruktúra fejlesztésére, illetve az ott dolgozók bérére.
A projekt az Erasmus+ támogatásával valósul meg.









