A közelmúltban Börzsöny ÉK-i részén elhelyezkedő faluban, Perőcsényben négy természetvédelmi, információs táblát állítottunk fel. A táblák célja az, hogy bemutassa a falu környékének természeti értékeit, illetve azokat az emberi hatásokat, amelyek ezeket az értékeket veszélyeztetik. A táblák témái, címei: Változatos erdő – az értékek őrzője; Perőcsényi vadon; Nagyragadozók a térségben; Az ősvulkán nyomain.

A legnagyobb figyelmet valószínűleg a börzsönyi nagyragadozókat bemutató tábla kapja majd, hiszen a széles közönség előtt kevésbé ismert a hiúz és a farkas térségbeli jelenléte.

A Börzsönyben rendszeresen előforduló hiúz és farkas egyedei természetes úton, a szlovák Kárpátok irányából települtek vissza az 1980‐as évektől kezdődően, bár a hiúz feltehetőleg sosem tűnt el teljesen a hazai faunából. Jelenlétük kulcsfontosságú az erdők és a vadállomány egészsége, természetes felújuló‐képessége szempontjából, a hazai „vadon” velük válhat teljessé. Mindkét nagyragadozónk kerüli az embert.
A farkas és a hiúz is elsősorban az összefüggő erdőségek lakója, ezért hazánkban csak kevés helyen tudnak tartósan megtelepedni.

A magányos farkasra és a falkára is igaz az, hogy az energiatakarékosság jegyében elsősorban a gyenge, idős, sérült egyedeket ejti el a patások csapataiból. Ezért a patások „megfuttatása” a farkasok kifinomult zsákmány-szerzési stratégiájának része. Bizonyított tény az is, hogy a farkas jelenléte nem riasztó hatású a patásokra, sőt, a vadkamerás felvételek tanúsága szerint a zsákmányállatok is gyakran ugyanazokat a csapásokat használják, mint a farkasok, sokszor közvetlenül a farkas-falka nyomában.

A farkas és a hiúz megpillantása, nyomaik felfedezése kiváltság és szerencse! Zavarással azonban elriaszthatjuk őket, ezért ne térjünk le a turisták számára kijelölt ösvényekről, és ne engedjük szabadon kutyánkat az erdőben. Már csak azért se, mert akár zsákmány is válhat belőle.

A táblák az Agrárminisztérium Zöld Forrás 2019 pályázatának támogatásával készültek.