Háztartási energiatakarékosság
A probléma egyben a megoldás is!
Hiszen mindannyian tehetünk a károsanyag kibocsájtásról közvetve vagy közvetlenül, így ellene is! Tehetünk ellene azzal, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsájtását és visszaszorítjuk a lehető legjobban a klímaváltozást kiváltó folyamatokat.
A Co2 kibocsájtásában közvetve vagy közvetlenül az egyén is felelős!
Ezen változtatni oly módon lehet, ha közelebbről szemügyre vesszük, hogy
– hogyan épülnek a házaink,
– hogyan bánunk a rendelkezésünkre álló energiával?
Létrehoztuk a fenntartható életmód tippek aloldalunkat, ahol arra keressük a megoldásainkat, hogy:
- mennyire vagyunk tudatos vásárlók,
- hogyan választjuk meg a közlekedési eszközeinket,
- milyen szokásokat alakítunk ki.
Igyekeztünk egy helyre összeszedni mindazt, amivel biztosítható egy fenntarthatóbb életmód kialakítása.
De most térjünk vissza a klímaválság másik kiváltójára, méghozzá azokra az energiaforrásokra amikre épül a jelenlegi társadalmunk.
Cseréljük fosszilis energiaforrásokat a fenntarthatóbb megújulóenergia forrásokra!
Lássuk őket:
Napenergia hasznosítása
A napelem a Napból érkező sugárzást közvetlenül áramfejlesztésre hasznosítja. Ez kiválthatja az áramszolgáltatóktól való függőséget, ezt szigetüzemnek nevezzük. A nagyobb számban elterjedt használata, ha a napelemes rendszer hálózatra való visszatáplálás mellett üzemel. Ebben az esetben, ha az éves termelés nem haladja meg a fogyasztást, a szolgáltató ugyanazon az áron veszi át tőlünk a villamos energiát, ahogy mi vételezzük azt a hálózatból.
A napkollektor a Nap segítségével előállított hőenergiát különböző közegek felmelegítésére, mint például vízmelegítésre használja, melyet fűtési célokra is fel lehet használni a használati melegvíz mellett.
Szélenergia hasznosítása
Hazánkban kevésbé elterjedt a földrajzi adottságokból kifolyólag, illetve a törvényi szabályozások miatt.
Földhő hasznosítása
Magyarország kivételes helyzetben van, hiszen nálunk a földköpeny vastagsága lehetővé teszi, hogy jó hatásfokkal kitermelhessük a földben végbemenő folyamatok által termelődött hőt. Legismertebb formája a hévíz aminek kitermelésében és energetikai célú felhasználásában csaknem évszázados hagyománnyal rendelkezünk.
Szigetelés
A megújuló energiaforrások hatékony felhasználása érdekében a házat érdemes megfelelően szigetelni. Itt is érdemes körültekintőnek lenni a különböző szigetelőanyagokat illetően.
Több fajtája ismert. Az alkalmazást meghatározza, hogy mennyit szánunk rá, melyik adottságot szeretnénk előnyben részesíteni.
Az üveggyapot ugyan jó hőszigetelő, anyaga tűzálló, alakját megtartja, könnyen szállítható, de nem környezetbarát, belélegzése egészségkárosító, érzékeny a párára, viszont olcsó.
Hungarocell (EPS) szigetelés nagyon jó tulajdonságai, mint a kis súly, könnyű alakíthatóság, egyszerű beépíthetőség ellenére fontoljuk meg, mert tartós napfény hatására a szigetelés felszíne megsárgulhat, szerves oldószerek károsítják, ha nincs befedve szakszerűen, akkor tűzveszélyes lehet, mégis környezetbarát anyagnak mondhatjuk.
A kőzetgyapot szigetelés biztonságos rendszer, a tűz terjedését megakadályozza, rugalmasak, nincs hőmozgásuk, nagyon jó hőszigetelő, kiváló hangszigetelő, nem zsugorodnak, páraáteresztő, víztaszító. Hátránya, hogy drága, alakját kevésbé tartja meg és a belégzése veszélyes.
Egy egészen máshogy működő rendszer a cellulóz szigetelés, ami környezetkímélő, hézag és résmentes, nincs egészségkárosító hatása, a rágcsálók elkerülik az adalékanyagok miatt, tűzálló. Hátránya az ára, hogy párazáró, nem éghető, de izzik aminek további égés elősegítő hatása lehet.
Ezek mind hosszútávú pénzügyi befektetést igényelnek! Ezért érdemes elkezdeni az alapos utánajárást annak, hogy kiderítsük a házunk vagy lakásunk jelenleg milyen energetikai besorolás alá esik? Milyen korszerűsítési lehetőségeket kell majd alkalmazni ahhoz, hogy kedvezőbb energiafelhasználású legyen? Ennek kiszámítására érdemes szakember segítségét kérni! Ő majd meghatározza az energetikai besorolást és javaslatot tesz, hogy minél energiatakarékosabb megoldást találjunk a korszerűsítésre.