Ugye sejted már, hol jártunk? És ha azt is tudod, milyen hónap van, akkor nem lesz nehéz kitalálnod a témát sem. Annyit segítünk még, hogy vittünk vödröt, hajtogattunk poharat, és elelmélkedtünk arról, hogy mennyi van belőle a szervezetünkben. Az idei tanévben ez volt a hatodik Kicsik és nagyik foglalkozás.

Március 7-én a váci Juhász Gyula Általános Iskola 4. c-s diákjaival látogattunk el a Váci Idősek Otthona és Klubja Burgundia utcai részlegébe, hogy környezeti nevelés programmal színesítsük meg az idősek és gyerekek számára ezt a napot.

Tavaszi szél vizet árasztott

Kellemes időben érkeztünk meg az idősek otthonába. Az előző napokban esett hó még masszívan tartotta magát az árnyékosabb helyeken, hazafele már levettük a sapkát, és a pocsolyákat kerülgettük. Nem is illet volna jobb téma ehhez a naphoz, mint a víz.

Az emlékidéző képek hatására beszélgetésbe elegyedtek egymással idősek és gyerekek., akik a vízhez kötődő élményeiket osztották meg egymással, majd a legérdekesebbeket elmondták hangosan mindenkinek. Kiderült az is, hogyan és mivel kell kacsázni, és mennyire klassz játék volt ez régen.

A vödrös bemutató segítségével látványosan érzékeltettük a résztvevőkkel, mennyire kevés az a vízmennyiség, amit iható vízként fel tudunk használni. És azt is gyorsan hozzátettük, hogy az elosztása sem egységes a Földön: van, ahol több jut (mint pl. hazánkban), van, ahol kevesebb.

Megizzasztotta a társaságot a vizes közmondások jelentését kereső feladat. Az első három-négy darabot nehéz volt megtalálni, de utána ráállt a szemük, és egyre gyorsabban tudták párosítani a kártyákat. Az ellenőrzés során pedig az derült ki, hogy nagyon pontosan dolgoztak.

Mit tehetünk, ha megszomjaztunk, de nincs nálunk pohár?

Keressünk egy papírlapot, és készen is van az egyszer használatos bivakpohár! :o)

A következő feladatnál összeszedték, hogyan csökkenthetjük vízhasználatunkat, illetve mi módon tudjuk még felhasználni a háztartásunkban keletkezett „szennyvizet”. Egyik néni elmesélte, hogy nála a mosógép még a kádba üríti a szürke vizet, amelyet felfognak, és azzal öblítik le a WC-t.  A mai mosógépeknek már a falba szerelik a leeresztő csövét…

A vízesést ábrázoló puzzle kirakása után arról beszélgettünk, vajon a testünk hány százaléka víz. Szépen látszik, hogy amíg csecsemő korunkban a testtömegünk 75 %-a víz, addig ez felnőtt korra lecsökken 55-60 %-ra, idős korra pedig 50-55 %-ra. Naponta 2-2,5 l-nyi vizet veszítünk, amit pótolni szükséges. Szóba került az is, hogy ezt tiszta vízzel tudjuk megtenni. Az édes, szénsavas üdítők ivásával viszont becsapjuk a szervezetünket, mert nem juttatunk be annyi vizet, amennyi a poharunk térfogata, viszont olyan anyagokat igen, amelyek vizet vonnak el a szervezetünktől.

A délelőtti környezeti nevelés foglalkozást halacska ragasztásával fejeztük be.

A „Kicsik és nagyik” projekt tematikus oldala: https://www.magosfa.hu/kicsikesnagyik/

A program a Földművelési Minisztérium Zöld Forrás anyagi támogatásával valósult meg.